Gyors klíma- és ásványi porciklus változások az utolsó glaciális során az észak-atlanti térség és Európa vonatkozásában = Rapid climate and mineral dust cycle changes over the last glaciationin relation to the North Atlantic and Europe

Az észak-atlanti térség éghajlata meglehetősen változatos volt az utolsó eljegesedés során, ami a poláris jégmagok és mélytengeri üledékek proxy adatsoraiban igen jól dokumentált. Az általánosan hideg klímát hirtelen, néhány évtized alatt bekövetkező felmelegedési fázisok szakították meg, amelyek hosszabb, ezeréves időskálájú ciklusoknak voltak a részei. Ezek az úgynevezett Dansgaard–Oeschger (D–O) ciklusok sokszor igen hideg, Heinrich-stadiálisokban kulmináltak, ami intenzív jéghegyborjadzással járt a Labrador-félsziget körüli térségben. Ezek a gyors klímakilengések globális hatást gyakoroltak és érintették az eurázsiai kontinens éghajlatát is, valamint kihatottak a növényzetre és a kontinentális porkibocsátá­ra, amely direkt és indirekt visszacsatolásokon keresztül visszahatott a globális klímára. A közepes földrajzi szélességek (például Eurázsia) nagy területeit fedték be ebben az időszakban a szél által szállított por kiülepedéséből származó löszüledékek, amelyek unikális lehetőséget kínálnak a környezeti átalakulások és a porciklus változásainak együttes megismerésére a kontinenseken. Ezenfelül a szárazföldi porforrások és a poláris jégmagokba zárt ásványi por közötti kapcsolatok felderítése az északi félteke glaciális légkörzési mintázataiba enged bepillantást. Ebben a tanulmányban, amely az MTA doktori rövid értekezésem alapján született, két fő kutatási irányra koncentráltam: egyfelől arra, hogy a löszüledékek nagy pontosságú radiokarbon kormeghatározásával és újszerű, kvantitatív proxyk felhasználásával a korábbiaknál pontosabban érthessem meg a D–O események hatásait a Kárpát-medencében és tágabb értelemben Közép-Európában, és rávilágítsak az ezek mögött álló mechanizmusokra. Másfelől a NGRIP (North Greeland Ice Core Project) jégmag glaciális aeroszolmintáinak és az északi félteke különböző kontinentális porforrásrégióiból származó porminták felhasználásával, valamint agyagásványos, tradicionális (Sr-Nd) és új izotóp-geokémiai (Hf, δ2H) indikátorok segítségével világosabb képet szerettem volna kapni a fő porforrás(ok)ról. | The paleoclimate of the North Atlantic region exhibited significant variability during the last glaciation, as evidenced by proxy data from polar ice cores and deep-sea sediments. The generally cold climate was interrupted by sudden, decadal/centennial-scale warm phases, which were part of longer cycles on millennial timescales. These cycles, known as Dansgaard–Oeschger (D–O) cycles, often culminated in cold Heinrich Stadials, which were associated with intense iceberg discharges around the Labrador Peninsula. These rapid climate oscillations had a global impact, affecting the climate of the Eurasian continent, as well as vegetation and continental dust emissions, which in turn fed back into the global climate through both direct and indirect effects. Large areas of mid-latitudes (e.g., Eurasia) were covered during this period by wind-blown loess sediments, providing a unique opportunity to understand both environmental and dust cycle changes across the continents. Moreover, examining the links between terrestrial dust sources and mineral dust trapped in polar ice cores provides insights into glacial atmospheric circulation patterns of the Northern Hemisphere. The present study, which is based on my short DSc thesis at the Hungarian Academy of Sciences, focuses on two main topics. Firstly, it seeks to understand the effects of D–O events in the Carpathian Basin and, more broadly, in Central Europe, and to shed light on the mechanisms behind them. This is achieved using high-precision radiocarbon dating of loess sedi - ments and novel quantitative proxies. The second objective was to obtain a more precise understanding of the primary dust source(s) of glacial aerosol samples from the NGRIP (North Greenland Ice Core Project) ice core by employing clay mineralogy, conventional (Sr-Nd) and novel isotope geochemical (Hf, δ 2H) indicators.

Récupéré en direct depuis OpenAlex et désinversé. Les résumés ne sont pas conservés dans cette base de données : les index inversés représentent 8,6 Go des 9,3 Go de texte de la base, et le serveur dispose de 13 Go libres.