Good Governance in the “Oil Sector” and its Effect on Economic Development: A Case Study of the Kurdistan Region of Iraq
Bibliographic record
Abstract
International development agencies demand good governance of natural resources in developing resource abundant countries similar to developed resource-rich countries such as Norway, Canada, and the United States.Governance of the extractive industry sector has become the main concern for the international community since the 1970s.In this regard, governance of natural resource sector codes is a serious challenge for nations and governments especially in developing resource abundant countries.Accordingly, resource rich countries' economic prosperity heavily depends on extractive natural resources including, oil, gas, coal, copper, diamonds etc.Similar to that the Kurdistan Region depends on oil as the key commodity for its economy.This thesis takes into account the oil sector in the Kurdistan Region of Iraq and the implementation of the key principles of good governance of the natural resource sector in pursuing sound economic development for the region.The dynamics of oil governance are fraught with wicked challenges regionally and globally for the Kurdistan Region, the natural Abstract in Hungarian A nemzetközi fejlesztési ügynökségek a természeti erőforrások tekintetében ugyanolyan jó kormányzást követelnek meg az erőforrásokban gazdag fejlődő országoktól, mint ami gyakorlattá vált az olyan, erőforrásokban gazdag fejlett országokban, mint például Norvégia, Kanada, vagy Amerikai Egyesült Államok.Az 1970-es évektől kezdve az ásványi nyersanyagkitermelő iparág irányítása jelentette a nemzetközi közösség számára a legnagyobb gondot.A természeti erőforrásokban gazdag országok gazdasági fejlődése ugyanis nagymértékben függ az olyan ásványi nyersanyagok kitermelésétől, mint az olaj, a gáz, a szén, a vörösréz, gyémánt, stb.A Kurdisztáni Régió fejlődése is az olajtól függ, amely a gazdaság kulcsfontosságú terméke.Az értekezés elemzi a Kurdisztáni Régió olajszektorát és a természeti erőforrás-ágazat jó kormányzásának kulcsfontosságú elveit, amelyek szükségesek a régió gazdaságának fejlődéséhez.A Kurdisztáni Régió olajipar-irányításának dinamikája telített regionális és globális negatív kihívásokkal, valamint a természeti erőforrások ágazata számos specifikus sajátossággal rendelkezik, amelyek eltérhetnek a gazdaság más szektoraitól.Az erőforrás függő gazdaság meglehetősen instabil, ezért az esetlegesen bekövetkező gazdasági válságok vagy a növekedés visszaesése nagyfokú kiszámíthatatlanságot jelent a gazdaság számára.E körülményekre tekintettel a tanulmány célja a jó kormányzás elveinek elemzése a nemzetközi irányítási normák tükrében.Az ebből a célból kidolgozott Természetes Erőforrás Karta Irányelvek segítik a Kurdisztáni Régiót abban, hogy az olajszektorból származó bevételeket a fenntartható fejlődésre és a gazdasági versenyképességre fordítsa.A "természeti tőke" teljes fenntarthatóságának elérése érdekében a régió olajiparának nemzetközivé kell válnia és regionalizálódnia kell, ami azt jelenti, hogy a Kurdisztáni Régiónak gazdasági szempontból életképes olajszektorra van szüksége.A Kurdisztáni Régiónak kiemelten kell kezelnie az olajágazat jobb irányítását, amely a gazdasági növekedés egyik legfontosabb faktora.A Kurdisztáni Régió kormányzata számára az olajszektor jó kormányzása, mint a gazdasági növekedés kulcskérdése, prioritást kell, hogy v élvezzen.A kutatás célja az előzőek alapján tehát olyan módszerek feltérképezése, amelyek hozzájárulnak az olajszektor jobb irányításához.Az értekezés egyaránt foglalkozik a jó kormányzással és a gazdasági fejlődéssel.Ez azt jelenti, hogy vizsgálni kell a jó kormányzás hatását az olajtól nagymértékben függő régió gazdasági fejlődésére.Egy olyan, minden területre kiterjedő, átfogó jellegű kormányzás megteremtésére van szükség, amely átlátható és elszámoltatható a nyilvánosság és a nemzetközi közösség számára.A jelen kutatás annak érdekében, hogy az értekezés célját elérje, egyfajta vegyes módszert jelentő megközelítést alkalmazott a tanulmány által felvetett kérdések megválaszolása során.A kutatói közösség véleménye egy félig strukturált kérdőív segítségével került felmérésre.A célok meghatározása és a kutatási eredmények igazolása céljából olyan dokumentumok kerültek kiválasztásra, mint például a Kurdisztáni Régió 2007-es olaj-és gáztörvénye, vagy az iraki 2005ös alkotmány.A kutatás eredményei alapján az a következtetés adódik, hogy számos kihívás és probléma merült fel, amely hozzájárult a Kurdisztáni Régió olajszektorának alacsony hatékonyságú kormányzásához.Először is, az elmúlt tíz évben a 2007-es Olajés Gáztörvény teljes körű végrehajtásának elmulasztása.Másodszor, az olajágazat intézményesítésének hiánya, valamint a politikai pártok befolyása gyengítette az olajszektorban a hatékony irányítást.Harmadszor, a gazdasági fejlődés lassú és törékeny, az olajbevételek felhasználásával pedig visszaélések történtek.Negyedszer, a gazdasági diverzifikáció hiánya olyan körülményeket hozott létre, amelyben a Kurdisztáni Régió kiszolgáltatottá vált az endemikus gazdasági kihívásoknak.Végül pedig, a részvétel lehetőségének hiánya az olajágazat irányítási folyamatában megfosztotta az állampolgárokat attól, hogy a bevétel felhasználásának legfőbb kedvezményezettjei lehessenek.A kutatás eredményei alapján a szerző számos ajánlást tett az olajszektor-irányítás számára, annak érdekében, hogy azok kihívásaira megfelelő válaszok szülessenek.Az ajánlások mögött meghúzódó cél az volt, hogy létrejöjjön egy olyan terv, amely a Kurdisztáni Régió olajágazatának irányításában mutatkozó hiányosságok felszámolására alkalmas.A javasolt ajánlások 350, a kutatásban résztvevő személy kvalitatív és kvantitatív megközelítésű ismeretein vi alapulnak.Ezen kívül az olajágazat kormányzásával kapcsolatban regionális és nemzetközi szinten is felmerült olyan törvények megalkotása, amelyek jogi kötelezettségeket állapítanak meg az olajágazat kormányzásához szükséges alapelvek létrehozására.
Fetched live from OpenAlex and de-inverted. Abstracts are not stored in this database: the inverted indexes are 8.6 GB of the frame’s 9.3 GB of text, and the host has 13 GB free.
How this classification was reachedexpand
Full frame machine prediction
Teacher imitationNot calibrated prevalence, not ground truth. Human validation pending. The Gemma side is a direct model label for every work in the frame, read from the title-only record. The Codex side is a classifier learned from the 10,348 direct Codex labels and calibrated to design-weighted sample rates; fields without enough sample support carry no Codex call. Candidate is the union of the two sides; consensus is their intersection. These outputs are machine_predicted_unvalidated and are not human labels.
Distilled classifier scores by category (both heads)
| Category | Codex | Gemma |
|---|---|---|
| Metaresearch | 0.001 | 0.001 |
| Meta-epidemiology (narrow) | 0.000 | 0.000 |
| Meta-epidemiology (broad) | 0.000 | 0.000 |
| Bibliometrics | 0.001 | 0.002 |
| Science and technology studies | 0.004 | 0.003 |
| Scholarly communication | 0.002 | 0.001 |
| Open science | 0.001 | 0.002 |
| Research integrity | 0.001 | 0.001 |
| Insufficient payload (model declined to judge) | 0.002 | 0.000 |
Machine scores (provisional)
The two teacher heads of the student model, read on this work. A score orders the frame for review; it never asserts a category, and the validation status ships verbatim with every row.
Baseline scores from an immature model (maturity gate not passed, 7 training rounds). Scores rank; they never assert a category.
score_only:v0-immature-baseline · verbatim from the scoring run: score_only means the number may rank works, and no category label ships from itClassification
machine, unvalidatedMachine predicted; a candidate call from one source (direct Gemma or distilled Codex), not a consensus.
How this classification was reached, model by model and score by score, is at the end of the page under "How this classification was reached".