1865 és 1949 között magyar folyóiratokban megjelent tudományos ismeretterjesztő cikkek elemzése
Notice bibliographique
Résumé
A hazai természettudományos ismeretterjesztés és újságírás közötti átmenet időszakának vizsgálata képet ad az ezalatt bekövetkező változásokról, a műfaj formálódásáról. Az elemzett cikkek sorozatán keresztül kirajzolódik, hogyan jutott el a műfaj a tulaj-donképpeni igény megjelenésétől az első próbálkozásokon és a különösen nehéz idő-szakokon át az újságírói stílus, nyelvezet megjelenéséig. A következőkben azt össze-gezzük, milyen változások figyelhetőek meg, és arra is próbálunk választ adni, hogy mik lehettek ezek pontos okai. \n \nA legszembetűnőbb változás, mint természetes kísérőjelenség a magyar nyelv változásai, melyek egyrészt a szóalakokban, másrészt a szószerkezetek használatában érhető tetten. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy minden, mai szemnek szokatlan szóalak, szófordulat, fogalmazás az akkori olvasónak természetes volt – a közérthetőség vizsgálatakor igyekeztünk ezt figyelembe venni. \n \nA korai cikkekben megfigyelhető a szépirodalmi stílusból átvett elemek, költői képek gyakori használata, úgy, mint hasonlat, metafora, megszemélyesítés. Ez bár különös hangulatot ad az írásnak, tartalmi szempontból hozzáadott értéke csekély – olykor még az érthetőséget is nehezíti, és az írás tudományos mivoltát is inkább gyengíti, mint erő-síti. Ugyanakkor a dolgozat szerzője úgy véli, hogy ezek a képek olyan színfoltjai ezek-nek az írásoknak, amelyeket jó helyen és jó időben alkalmazva, arányosan a tudományos tények közlésével, komolyan emelhetik egy már eleve jól megírt tudományos is-meretterjesztő cikk színvonalát. A szépirodalmi elemek száma a vizsgált időszak köze-pétől csökkenni látszik, a mai újságírásban pedig szinte nem is lehet velük találkozni.
Récupéré en direct depuis OpenAlex et désinversé. Les résumés ne sont pas conservés dans cette base de données : les index inversés représentent 8,6 Go des 9,3 Go de texte de la base, et le serveur dispose de 13 Go libres.
Comment cette classification a été obtenuedéplier
Prédiction distillée sur la base complète
Imitation des enseignantsNi prévalence calibrée, ni vérité terrain. Validation humaine à venir. Apprise à partir de 10 348 étiquettes directes de Codex et de 10 348 étiquettes directes de Gemma. Le mode candidate est l'union des têtes enseignantes seuillées; le consensus est leur intersection. Ces sorties portent le statut machine_predicted_unvalidated et ne sont ni des étiquettes humaines ni des étiquettes directes de modèles de pointe.
Scores Codex et Gemma par catégorie
| Catégorie | Codex | Gemma |
|---|---|---|
| Métarecherche | 0,000 | 0,001 |
| Méta-épidémiologie (sens strict) | 0,002 | 0,002 |
| Méta-épidémiologie (sens large) | 0,001 | 0,001 |
| Bibliométrie | 0,002 | 0,001 |
| Études des sciences et des technologies | 0,005 | 0,001 |
| Communication savante | 0,003 | 0,006 |
| Science ouverte | 0,003 | 0,000 |
| Intégrité de la recherche | 0,001 | 0,001 |
| Charge utile insuffisante (le modèle a refusé de juger) | 0,001 | 0,002 |
Scores machine (provisoires)
Les deux têtes enseignantes du modèle étudiant, lues sur ce travail. Un score ordonne la base pour la relecture; il n'affirme jamais une catégorie, et le statut de validation accompagne chaque rangée tel quel.
Scores de référence d'un modèle non mature (critères de maturité non atteints, 7 itérations). Un score ordonne; il n'affirme jamais une catégorie.
score_only:v0-immature-baseline · tel quel depuis la passe de notation : score_only signifie que le nombre peut ordonner les travaux, et qu'aucune étiquette de catégorie n'en découleClassification
machine, non validéePrédiction automatique; les deux têtes enseignantes s’accordent sur ce qui est montré ici.
Le détail, modèle par modèle et score par score, se trouve en fin de page sous « Comment cette classification a été obtenue ».