1865 és 1949 között magyar folyóiratokban megjelent tudományos ismeretterjesztő cikkek elemzése
Bibliographic record
Abstract
A hazai természettudományos ismeretterjesztés és újságírás közötti átmenet időszakának vizsgálata képet ad az ezalatt bekövetkező változásokról, a műfaj formálódásáról. Az elemzett cikkek sorozatán keresztül kirajzolódik, hogyan jutott el a műfaj a tulaj-donképpeni igény megjelenésétől az első próbálkozásokon és a különösen nehéz idő-szakokon át az újságírói stílus, nyelvezet megjelenéséig. A következőkben azt össze-gezzük, milyen változások figyelhetőek meg, és arra is próbálunk választ adni, hogy mik lehettek ezek pontos okai. \n \nA legszembetűnőbb változás, mint természetes kísérőjelenség a magyar nyelv változásai, melyek egyrészt a szóalakokban, másrészt a szószerkezetek használatában érhető tetten. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy minden, mai szemnek szokatlan szóalak, szófordulat, fogalmazás az akkori olvasónak természetes volt – a közérthetőség vizsgálatakor igyekeztünk ezt figyelembe venni. \n \nA korai cikkekben megfigyelhető a szépirodalmi stílusból átvett elemek, költői képek gyakori használata, úgy, mint hasonlat, metafora, megszemélyesítés. Ez bár különös hangulatot ad az írásnak, tartalmi szempontból hozzáadott értéke csekély – olykor még az érthetőséget is nehezíti, és az írás tudományos mivoltát is inkább gyengíti, mint erő-síti. Ugyanakkor a dolgozat szerzője úgy véli, hogy ezek a képek olyan színfoltjai ezek-nek az írásoknak, amelyeket jó helyen és jó időben alkalmazva, arányosan a tudományos tények közlésével, komolyan emelhetik egy már eleve jól megírt tudományos is-meretterjesztő cikk színvonalát. A szépirodalmi elemek száma a vizsgált időszak köze-pétől csökkenni látszik, a mai újságírásban pedig szinte nem is lehet velük találkozni.
Fetched live from OpenAlex and de-inverted. Abstracts are not stored in this database: the inverted indexes are 8.6 GB of the frame’s 9.3 GB of text, and the host has 13 GB free.
How this classification was reachedexpand
Full frame machine prediction
Teacher imitationNot calibrated prevalence, not ground truth. Human validation pending. The Gemma side is a direct model label for every work in the frame, read from the title-only record. The Codex side is a classifier learned from the 10,348 direct Codex labels and calibrated to design-weighted sample rates; fields without enough sample support carry no Codex call. Candidate is the union of the two sides; consensus is their intersection. These outputs are machine_predicted_unvalidated and are not human labels.
Distilled classifier scores by category (both heads)
| Category | Codex | Gemma |
|---|---|---|
| Metaresearch | 0.000 | 0.001 |
| Meta-epidemiology (narrow) | 0.000 | 0.000 |
| Meta-epidemiology (broad) | 0.000 | 0.000 |
| Bibliometrics | 0.001 | 0.001 |
| Science and technology studies | 0.002 | 0.002 |
| Scholarly communication | 0.002 | 0.001 |
| Open science | 0.000 | 0.002 |
| Research integrity | 0.001 | 0.001 |
| Insufficient payload (model declined to judge) | 0.036 | 0.009 |
Machine scores (provisional)
The two teacher heads of the student model, read on this work. A score orders the frame for review; it never asserts a category, and the validation status ships verbatim with every row.
Baseline scores from an immature model (maturity gate not passed, 7 training rounds). Scores rank; they never assert a category.
score_only:v0-immature-baseline · verbatim from the scoring run: score_only means the number may rank works, and no category label ships from itClassification
machine, unvalidatedMachine predicted; a candidate call from one source (direct Gemma or distilled Codex), not a consensus.
How this classification was reached, model by model and score by score, is at the end of the page under "How this classification was reached".